Az anyagvizsgálatnak számos módszere létezik, amelyek közül két nagy csoportot különböztetünk meg: a roncsolásos és a roncsolásmentes vizsgálatokat. Mindkettő fontos szerepet tölt be az ipari minőségellenőrzésben, azonban eltérő módon szolgáltatnak információt az anyagokról.
A roncsolásos anyagvizsgálat során a vizsgált anyagból próbatestet készítenek, amelyet különböző mechanikai terheléseknek tesznek ki. A vizsgálat során akár az anyag töréséig vagy maradandó alakváltozásáig is eljuthatnak. Ilyen például a szakítóvizsgálat, amely az anyag szilárdságáról és nyúlásáról ad információt, vagy az ütővizsgálat, amely a ridegtöréssel szembeni ellenállást vizsgálja.
A roncsolásmentes anyagvizsgálat ezzel szemben úgy tárja fel az esetleges hibákat, hogy a vizsgált alkatrész vagy szerkezet használhatósága megmarad. Ilyen módszer például az ultrahangos, radiográfiai, mágnesporos és folyadékbehatolásos vizsgálat.
A két módszer nem helyettesíti egymást, hanem kiegészíti. Hogy melyikre van szükség, azt az anyag típusa, a vizsgálat célja és a vonatkozó műszaki követelmények határozzák meg.
Roncsolásos vagy roncsolásmentes? A megfelelő vizsgálati módszer kiválasztása mindig a feladattól függ.




